Csehszlovákia felosztása
2017.08.21. 11:03, Clodette
Az első világháború lezárása után nagyszámú német kisebbség, közel 3 millió fő került az új határvonalakon kívülre, Csehszlovákia határain belülre. Eleinte a határvidéken élő németek passzív ellenállásba kezdtek, majd az 1933-as év utáni fellendülés következtében (a német propaganda cseh földre is elért) az anyaországhoz való visszacsatolást akarták, amit az antant tiltott.
Németország, pontosabban Hitler egyik legfőbb célja az volt, hogy a Csehszlovákiához csatolt Szudéta-vidék ismét Németország része lehessen, így tervek között szerepelt Csehszlovákia feldarabolása, és szétverése, lehetőleg békés eszközökkel. 1935-ben megalakult a Szudétanémet Párt Konrad Henlein vezetésével, ami Csehszlovákián belül munkálkodott a feldaraboláson. A német követelések növekedése valamint az erőtlen, gyorsan összeállított csehszlovák kormány miatt zavargások törtek ki az országon belül.
Németország elérte, hogy egy négyhatalmi találkozót szervezhessen Münchenben, amin Hitler, Mussolini, Daladier és Chamberlain volt jelen. Ezen a találkozón – 1938 szeptember 30. - megállapodtak abban, hogy a Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják. Hitler a Wilsoni pontokra hivatkozott, pontosabban a nemzetiségek összetartására. Az egyezség értelmében pedig Hitler engedélyezve megtámadhatta Csehszlovákiát.
Németország a Szudéta-vidék elfoglalása alatt 1938-ban több annexiót (egy ország teljes területe vagy egy adott részének a beolvasztása az anyaországba) is végrehajtott. 1939 márciusában Hitler a szlovák vezetőkkel tárgyalt, nekik adta a szlovákok által lakta területeket a maradék Csehszlovákiából. A második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták a felvidéki terület magyarok által lakott részét, közel 12 000 négyzetkilométert.
1939 március 15-én Hitler bevonult Prágába és a Cseh-Morva protektorátus német megszállás alá került. Néhány nappal később a litvániai Memel kikötőváros is német kézre került, ezzel egyértelművé vált, hogy a németek következő célpontja Lengyelország lett.