A Waffen-SS az SS katonai szárnya volt.A második világháború idején a Waffen-SS a Wehrmacht általános alárendeltségében tevékenykedett, egységei és egyes tagjai azonban egyaránt gyakran és aktívan részt vettek háborús bűncselekményekben, hadifoglyok és a polgári lakosság elleni kegyetlenkedésekben, emberiesség elleni bűntettekben, népirtásban, a holokauszt végrehajtásában.

Kialakulása

1933-ban Sepp Dietrich 120 fő részvételével egy fegyveres csoportot hozott létre Sonderkommando néven Berlinben. 1933 novemberére már 800 tagja volt a rohamcsapatnak, és a müncheni sörpuccs 10 évfordulóján rendezett megemlékezésen halálig tartó hűséget esküdtek Adolf Hitler személyének. Az egység felvette az Adolf Hitler testőr-ezrede nevet. 1934. április 13-án, Himmler rendeletére az egység az 1. SS hadosztály, Adolf Hitler testőrsége nevet kapta (németül: 1st SS Division Leibstandarte Adolf Hitler. A Leibstandarte hűségét először a hosszú kések éjszakáján mutatta be, amikor Hitler politikai ellenfeleit fizikailag semmisítették meg.

1934-ben Hitler jóváhagyta az SS-Verfügungstruppe (NSDAP fegyveres szervezete) megalakítását, melynek parancsnoka saját maga volt. A szervezet a Wehrmachtra támaszkodott fegyverkezés és kiképzés tekintetében, és miután kielégítették a hadsereg igényeit, szabadon rendelkezhetett ügyeiről.

A sorozott utánpótlás nehézségei ellenére Himmler két új SS ezredet állított fel, amelyek a testőrséggel együtt alkották az SS-Verfügungstruppe-t. Himmler ezenkívül két katonai iskolát alapított az SS tisztjeinek képzésére.

Himmler 1934-től kezdve minden addiginál szigorúbb feltételeket szabott: nőtlen, büntetlen előéletű németeket várt, akik 1800-ig visszamenőleg tudták igazolni árja származásukat. Fizikai szempontok is voltak: szőke haj, kék szem, 17-23 éves korhatár, minimum 174 cm-es magasság. Így az SS tiszti állománya az árja faj felsőbbrendűségét, gyönyörűségét és kiváltságait jelentette.

1936-ban a Himmler által főfelügyelőnek kinevezett Paul Hausser a szervezetet igazi katonai erővé alakította át, elérte a reguláris hadsereg színvonalát. 1938-ban Hitler rendeletben rögzítette, hogy az SS-Verfügungstruppe soraiban vállalt szolgálat egyenértékű a katonai szolgálattal. A Wehrmacht ellenezte a párhuzamos fegyveres erő létrehozását. Hitler az ellentétek kiéleződésének elkerülése érdekében, szükség esetén, a Waffen-SS egy hadosztály-szintű egységben a Wehrmacht hadműveleti irányítása alatt harcolt majd, ezzel csökkentette a hadsereg vezetőinek ellenállását és a két szervezet közötti nézeteltéréseket.

1940-ben az SS addig létező katonai jellegű egységei (testőrség, különleges készültségű osztály, valamint a koncentrációs táborok őrségét adó Totenkopf szervezet) összevonásával megalakult a Waffen-SS.

A háború során

A Waffen-SS a keleti arcvonalon 1941-42-ben folytatott harcok során a kiemelkedő eredményeiknek köszönhetően megalapozták katonai hírnevüket. Egyes megemlékezések szerint náci-fanatikusok voltak, mindent az árja faj érdekében tettek. Nem riadtak vissza a gyilkolástól, nem tekintették emberi lénynek az alacsonyabb rendű fajok képviselőit. Megtorpanás nélkül, a haza szolgálatában a legeredményesebb katonai egységnek tartották őket. Hitler elrendelte a Waffen-SS alakulatainak növelését, kiemelt ellátásban és fegyverzetben részesítette őket.

A háború évei során a Waffen-SS nagy változáson ment keresztül. 1939-41- között még a Wehrmacht oldalán harcolt, kezdetben csak néhány, észak-németi fiatal alkotta. 1945-re már 38 hadosztályt, közel 950 000 katonát számlált, etnikai szempontból lejjebb engedett. Katonai teljesítményük viszont tovább emelkedett, továbbra is a legelitebb katonáknak számítottak.

Nem német egységek

A nem németek közül először 1941-ben a náci elmélet szerint a „germán fajhoz” tartozó skandinávok kaptak lehetőséget a csatlakozásra, később a kelet-közép európai államokban élők következtek. A háborús kudarcok következtében azonban arra kényszerültek, hogy a szerintük alsóbbrendű fajokat is bevonják az SS fegyveres alakulataiba: így jutottak fegyverhez a bosnyákok, a kozákok, ukránok. Magyarországon a Hunyadi és a Hungari SS hadosztályt állították fel.

(A Waffen-SS egységei)

A Waffen-SS katonái úgy gondolták, hogy nem követnek el azzal bűncselekményt, ha a hazájukért harcolnak. Ennek mond ellent több, a Waffen-SS által elkövetett tömeggyilkosság is: Le Paradis-i mészárlás (97 brit hadifogoly), wormhouti mészárlás (80 brit és francia hadifogoly).

Harcászati szempontból a Wehrmacht irányítása alá tartoztak, ellátását azonban az SS-től kapta.

Megjelenés

Az SS elit jellegének fenntartása érdekében nagy gondot fordítottak a megjelenésre. A háború kezdetétől a Waffen-SS egyenruhái, a kiegészítő jelzések figyelembe vétele nélkül, egyre inkább kezdett hasonlítani a hadsereg felszereléséhez. Hitler testőrsége díszegyenruhát viselt, az ezüstszínű zsinórozás helyett arany színt használtak.

A Waffen-SS felfegyverzése folyamatos rivalizálást jelentett köztük és a Wehrmacht között. Mikor a Waffen-SS háborús sikereket ért el, és tanúbizonyságot tettek a lelkesedésükről, Hitler nekik adta a legkorszerűbb fegyvereket. 1943-ban az összesen 74 Tigris tank közül csak a Hitler testőrségét végző egység 22 tankkal rendelkezett.

Személyi fegyvereiknek különleges jelentőséget tulajdonítottak. A kardokkal, a tőrökkel és a pisztolyokkal a szervezet elit jellegét hangsúlyozták.

- Három év szolgálati idő után tőröket adományoztak, egyik oldalán az SS jelmondatával: Meine Ehre heißt Treue, vagyis „Hűség a becsületem”.

- Ünnepi alkalmakkor kardok viselhettek. Az egységeknél három különböző kardtípust rendszeresítettek: altisztek, tisztjelöltek és a tisztek kardjait.

- A német pisztolyok kifinomult, jó minőségű, tartós és megbízható fegyvernek bizonyultak. A pisztolyok népszerűek voltak, ám harcértéke alacsony volt a lőtávolságuk és a pontatlanságuk miatt. Leggyakrabban Pistole 08-ast és Walther P38-ast használtak, előbbi a Waffen-SS tipikus fegyvereként szerepelt a köztudatban.

A vereség után

Az 1945 novemberétől 1946 októberéig tartó nürnbergi perekben a Waffen-SS-t bűnszervezetnek minősítette a bíróság, mivel egységei és tagjai aktívan részt vettek háborús bűncselekményekben, hadifoglyok és a polgári lakosság elleni kegyetlenkedésekben, emberiség elleni bűntettekben, népirtásban valamint a holokauszt végrehajtásában. A Waffen-SS tagjaitól megtagadták a veteránoknak járó juttatásokat, kivéve a sorozott állomány tagjait.

A Waffen-SS önsegélyező egyesülete a második világháború után

Az egyesület 1951-ben alakult meg érdekvédő szervezetként Nyugat-Németországban, leginkább a Waffen-SS korábbi magas rangú tagjaiból. Politikai kapcsolatait felhasználva aktív kampányt folytatott a Waffen-Ss jogi, gazdasági és történelmi rehabilitációjáért.

A szervezet tevékenységét (57 önálló kötet, 50 évnyi havi folyóirat kiadása) elítélték, „hamis és felháborító állítások”-nak tartották. Kemény kritikák jelentek meg a szervezet működésével kapcsolatban.

A szervezet nagy politikai vitákat váltott ki Németországban és külföldön egyaránt. 1992-ben szövetségi szinten feloszlatták, de helyi csoportok formájában továbbr