1938. november 9-10-én egy központilag megtervezett és irányított, zsidóellenes megmozdulás történt Németországban. A zavargások során több zsidót megöltek, üzleteiket kifosztották, felgyújtották, ablakaikat betörték. Nevét a betört üzletek ablakainak utcára szóródó maradványairól kapta.

Események

A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán közel 750 zsinagógát raboltak ki, valamint 7000 zsidó üzletet tettek egyenlővé a földdel. Emellett több tulajdonost is meglincseltek, és a kutatók 30.000 főre helyezik a koncentrációs táborokba hurcolt zsidók számát.

Hitler elővett egy 1933-as rendeletet, ami a zsidók elbocsátásáról szólt. Több okból is jó lépés volt ez részéről, a rendelet még a köztársaság idejében készült, és mivel Hindenburg elnök halála előtt érvényesítették, a nyugati hatalmaknak sem lehet beleszólása a rendelet feltámasztásába.

(Müncheni zsinagóga a Kristályéjszaka után)

Idő közben Joseph Goebbels, a birodalom propaganda-minisztere beszédet tartott Münchenben, ahol nyíltan a zsidóság ellen lázította a tömeget.

November 9-én SS egyenruhások és a párt lelkes tagjai indultak meg az éjszakába. Göring figyelmeztette Hitlert, hogy a bojkottnak több a kára, mint a haszna, ugyanis gazdasági szempontból veszteséges. Göring ugyanis tudta, hogy az üzletek biztosítva vannak, viszont egy nagyszerű lépésnek köszönhetően a kártérítés megtörtént, viszont a biztosítók pénze az államkincstárba került.

Az ürügy

Párizsban egy zsidó fiatalember (Grynaszpan) rálőtt egy német követségi tanácsosra a német nagykövetségen. Grynszpan a Gestapo fogságába került, majd sachenhauseni gyűjtőtáborba szállították. Egyes források szerint a francia merénylő túlélte a háborút, 1960-ban nyilvánították halottá.

Következmények

1938. november 12-én Hermann Göring aláírta a jövedelemadó bevezetését, ami tovább sújtotta a zsidó lakosságot Németországban.