2017.01.15. 22:04, Clodette
Hitler, a programadó
Hitler a műben magát nem politikusnak vagy pártvezetőnek, hanem programadónak tekinti. Úgy állítja be magát, mint egy vezető, a német nép és a párt ideális vezetője. Ehhez a poszthoz segíti hozzá az, hogy közös erővel fognak össze az ellenség ellen, a zsidóság ellen. Továbbá megerősítette az NSDAP 25 pontos programját, emellett megállapította, hogy a nemzetiszocializmus elődjének tekintett völkisch mozgalom sikertelen és lejárt, ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos mozgalom, ami sikert sikerre halmoz.
A programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.
(A Mein Kampf első kiadása 1925 júliusából)
A mű legfontosabb programjai
Hitler szerint az általa lediktált Mein Kampf nem tekinthető egy összeszedett, összefoglalt programnak, a későbbiekben mégis ezt tekintik a náci ideológia alapjának, továbbá a leírtak a náci programok alappilléreinek tekinthetők. Ezek között szerepel például: Ausztria Németországgal való egyesítése, a német munkások támogatásának megnyerése, az élettér növelése az orosz területek elfoglalásával, a kétfrontos háború elkerülése, valamint a parlamenti demokrácia elkerülése.
Sorra került Hitler antiszemita nézeteinek részletes bemutatása azzal, hogy a zsidók térdre akarják kényszeríteni Németországot és az egész világot. Olyan vádakkal illette a zsidóságot, mint a prostitúció támogatása, a szifilisz (betegség) terjesztése, amivel világuralomra akarnak törni. A zsidókhoz hasonló, kiirtandó fajnak tekintette a marxistákat, a szociáldemokratákat, a szovjet bolsevikokat és az amerikai kapitalistákat is.
Hitler felismerte, hogy a siker titka a támogató tömeg erejében van, ezért elsődleges céljának a társadalom minél szélesebb rétegeinek megnyerését tervezte.
A fajelmélet
Hitler a társadalom működésének alapját a természeti törvényekben találta meg. A teremtő természet létrehozta a különböző fajokat, és távolról figyeli, ahogy harcolnak egymással a fennmaradás érdekében. Ezekből a harcokból persze mindig az erősebb faj kerül ki győztesként, ezzel bemutatva felsőbbrendűségét.
(Átdolgozott, új borítóval ellátott kiadás)
A Mein Kampf szerint háromféle emberi faj létezik a Földön: a kultúrateremtő, a kultúrahordozó és a kultúraromboló. Kultúrateremtésre kizárólag az árják képesek (AZ ÁRJA FAJ EREDETE), de azt, hogy szerinte kik tartoznak az árják közé nem említi. Az általuk megalkotott kultúrát néhány faj továbbhordozza, példának a japánokat említette. A kultúraromboló fajok alatt egyértelműen a zsidókat továbbá a négereket tartja. A könyv jelentős része a zsidóság semmilyenségét, és eredendő bűneit részletezi.
A vég azonban az lesz, hogy egy ilyen néptől elveszik a létezés jogát a világon... Egy erősebb nem a gyengéket elűzi, mivel az életre való törekvés végső formájában mindig szét fogja törni az úgynevezett humanizmus minden nevetséges kötelékét, hogy helyére engedje lépni a természet humanitását, amely megsemmisíti a gyengét, hogy helyet adjon az erősnek.
A zsidókkal való keveredést még a zsidókérdés végső megoldása előtt kell megakadályozni. Persze a németek között is vannak gyengék, satnyák, betegek, és szaporodásra képtelenek. Ezért van szükség arra, hogy a németek közül is csak a legerősebbek kerülhetnek vezetői pozícióba. Az árja faj nemesítésében elsőként a testi erőre kell nagy hangsúlyt fordítani. Ebből az árja tömegből még ki kell választani az elitet, akik leginkább az SS soraiba kerültek.
A Mein Kampf-ban leírtak a kiadatás után gondot okoztak Hitlernek. Például 1936-ban, amikor a rajnai övezetbe vonult be és békülékeny szöveget hangoztatott Franciaország ellen, egy francia újságíró emlékeztette a Mein Kampf-ba leírtakra, miszerint a franciákat ősi ellenségnek tekintette. Hitler válasza erre az volt, hogy meg kell tanulni különbséget tenni egy politikus egykori és jelenlegi szavai között.
Fejezetek
2007-ben jelent meg az első magyar nyelvű kiadás, aminek tartalomjegyzéke egyezik a külföldön megjelent kötetek tartalomjegyzékével is.
A fordító előszava
Hitlerről - másként
Előszó
Ajánlás
Első kötet: SZÁMVETÉS
1. fejezet: A szülői házban
2. fejezet: A bécsi élet iskolaévei, keserves esztendők
3. fejezet: Általános politikai megfigyelések bécsi tartózkodásom alatt
4. fejezet: München
5. fejezet: A világháború
6. fejezet: Háborús propaganda
7. fejezet: A forradalom
8. fejezet: Politikai tevékenységem kezdete
9. fejezet: A Német Munkáspárt
10. fejezet: Az összeomlás okai
11. fejezet: Nép és faj
12. fejezet: A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt fejlődésének kezdete
(A Mein Kampf első oldala)
Második kötet: A NEMZETISZOCIALISTA MOZGALOM
1. fejezet: Világnézet és párt
2. fejezet: Az állam
3. fejezet: Állami illetőségű személy és állampolgár
4. fejezet: Személyiség és népi állameszme
5. fejezet: Világnézet és szervezet
6. fejezet: Korai küzdelmek. A szónoklat jelentősége
7. fejezet: Harcban a vörös fronttal
8. fejezet: Vetélytárs nélkül hatalmas az erős!
9. fejezet: Alapvető elgondolások az SA értelméről és szervezetéről
10. fejezet: A föderalizmus mint álarc
11. fejezet: Propaganda és szervezés
12. fejezet: A szakszervezeti kérdés
13. fejezet: A német szövetségi politika a háború után
14. fejezet: Keleti tájékozódás vagy keleti politika
15. fejezet: Jogos önvédelem
Zárszó
Megjelenés, siker
Hitler eredetileg a Vier und halb Jahre Kampf Gegen Lüge, Dummheit und Feigheit, azazNégy és fél év harc a hazugság, butaság és gyávaság ellen címet szánta a műnek. A könyvszakmához értő barátai tanácsára kapta a könyv a mai is használt nevét, a Mein Kampfot, a Harcom címet. Hitler börtönben töltött évei alatt a könyv első kötete készült el, amit Hitler hű társa, Rudolf Hess gépelt le. Ez a kötet 1925-ben meg is jelent. A második rész a szabadon engedése után lett megírva, és 1927-ben adták ki. A későbbiekben a két kötet egy könyvben jelent meg. A mű nem hozta meg a várt sikert, végül a nagy gazdasági világválság idején lett népszerű, majd miután Hitler hatalomra jutott minden addigi eladási rekordot megdöntött. Tulajdonképpen a Harmadik Birodalom bestsellerének tekinthető. Népszerűségének tudható be, hogy Hitler előszeretettel ajándékozott egy-egy könyvet, például a házasságkötés alkalmából mindig meglepte az ifjú párt egy példánnyal.
A Mein Kampf nagyon sokáig be volt tiltva a legtöbb országban, köztük Magyarországon is. 2016-ban viszont újból kiadósorba került a könyv, ugyanis a szerző halálának 70. évfordulója után kiadhatóvá válik a mű, közkincsnek minősül. A hír sokak felháborodását váltotta ki, viszont a legtöbb történész magyarázó jegyzetekkel látták el az újonnan kiadott műveket, továbbá úgy gondolják, hogy elsőszámú forrás a második világháborúban részt vevő náci párt ideológiájának megértéséhez.