Hermann Göring 1982. január 12-én született a bajorországi Rosenheimban. Családja azonban nem rosenheimi, édesanyja látogatóban volt a szülés idejében. Édesapja, Heinrich Ernst Göring jogi doktor volt, akit Otto von Bismarck nevezett ki a Német Délnyugat-Afrika első birodalmi biztosának. Göringnek négy testvére volt, közülük egyedül öccse utasítottal el a nemzetiszocialista ideológiát.

Ifjúkora

Élete első három éve során egy rosenheimi családnál volt, édesanyja gondozásba adta. 1901-ben Göring szüleivel és testvéreivel együtt a fiú keresztapjánál - aki egy zsidó orvos volt – élt. Tizenkét évesen apja elküldte egy kadét-iskolába, majd 1909-ben a Porosz Kadét Főiskolára jelentkezett.

(A Reichstag épülete 1930-ban)

Az NSDAP vezetőjét, Adolf Hitlert 1933. január 30-án Paul von Hindenburg birodalmi elnök nevezte ki Németország Kancellárjává. Kinevezésének hátterében az állt, hogy az akkori német elit nem volt elégedett a köztársaság munkájával, és úgy gondoltál, hogy ha egy, a nemzet által is elismert vezetőt választanak meg, egyensúlyba hozhatják az irányítást. Tekintve, hogy a náci párt nem rendelkezett abszolút többséggel a parlamentben, új szavazást írtak ki, így sikerült megszerezniük az abszolút többséget.

Az első világháború utáni Németországban nagy politikai szerepet töltöttek be a sörházak. Több sörözőben politika egyletek működtek, munkásszövetségek és szakszervezetek alakultak, a társadalmi élet központjaivá váltak. Adolf Hitler 1919-ben az egyik ilyen sörözőben csatlakozott a frissen alapított Német Munkáspártba. Miután Hitler a párt vezetői pozíciójába került, az első tömeggyűlést 1920-ban tartotta meg a Hofbräuhaus sörözőben közel 2000 fővel. Ezen a gyűlésen kapta a párt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, tehát az NSDAP nevet.

Fiatalkora

Paul Joseph Goebbels 1897. október 29.-én született Rheydt-ben, Poroszországban, viszont édesanyja holland származású volt. Gyerekkorában sokat csúfolták donga lába miatt, később ez akadályozta meg abban, hogy katonáskodjon. Katolikus egyházi iskolába járt, gimnáziumot szülővárosában végezte. Szegény családban született, így apja – aki bolti alkalmazott volt – látta a fiában rejlő tehetséget és mindent megtett fia tanításának érdekében.

1917-ben katolikus ösztöndíjjal egyetemre került, később Freiburgban folytatta tanulmányait. Összesen nyolc egyetemen tanult: Heidelberg, Bonn, Freiburg, Würzburg, Köln, Frankfurt, München és Berlin. Egyetemi évei alatt az írás foglalkoztatta, író akart lenni, igaz legtöbb próbálkozását elutasították, viszont megjelent két regénye: „Michael, egy német sors naplóoldalakon” (1928) és a z„Iskarióti Júdás” (1928), továbbá politikai iratai is megjelentek, mint például a „Kommunizmus maszk nélkül” (1935) illetve „A tántoríthatatlan” (1943). Ez kevés volt a hírnév megszerzésére, sikertelenségéért a zsidó összeesküvést okolta, az 1920-as évek végén vált antiszemitává. 1922-ben német irodalom és dráma szakon végzett, majd Heidelbergben doktorrá avatták.

Az első hatalomszerzési kísérlet

(Akik részt vettek a müncheni sörpuccsban balról jobbra: Heinz Pernet, Frederich Weber, Wilhelm Frick, Hermann Kreibel, Erich Ludenforff, Adolf Hitler, Wilhelm Brückner, Ernst Röhm, Robert Wagner)

A nácik részéről az első komolyabb hatalom átvételi kísérlet 1923. november 8.-án történt, ami a müncheni sörpuccs volt. Ezen a napon a bajor kormány tagjai egy gyűlést tartottak a gyárasokkal egy müncheni sörgyárban, amikor a rohamosztagosok és élükön Adolf Hitler berontott az épületbe és túszul ejtette a bent lévőket. Másnap megrohamozták München legnagyobb katonai állomását, ahol katonai puccsal akarták megszerezni a térség feletti irányítást, ám a túlerőben lévő kormánycsapatok könnyen leverték a felkelést. Hitlert és társait azonnal letartóztatták, majd a három hetes persort követve Hitlert hazaárulás vádjában 5 év börtönre ítélték. Büntetését a landsbergi erődben töltötte. Egyes források szerint nagyon kényelmes élete volt a börtönben, látogatókat fogadhatott, kimehetett sétálni az udvarba, és bőséges élelmet is kapott. Az 5 évből mindössze 1 évet (1923 novemberétől 1924 decemberéig). Ez alatt az egy év alatt diktálta le Rudolf Hessnek a Mein Kampf című könyvének szövegét. A mű két részből áll, az első Hitler életét és a pártot mutatja be, a második Nemzetiszocialista Párt eszméit, szabályait és az ismert köszönést részletezi.