Az első világháború lezárása után nagyszámú német kisebbség, közel 3 millió fő került az új határvonalakon kívülre, Csehszlovákia határain belülre. Eleinte a határvidéken élő németek passzív ellenállásba kezdtek, majd az 1933-as év utáni fellendülés következtében (a német propaganda cseh földre is elért) az anyaországhoz való visszacsatolást akarták, amit az antant tiltott.

Németország, pontosabban Hitler egyik legfőbb célja az volt, hogy a Csehszlovákiához csatolt Szudéta-vidék ismét Németország része lehessen, így tervek között szerepelt Csehszlovákia feldarabolása, és szétverése, lehetőleg békés eszközökkel. 1935-ben megalakult a Szudétanémet Párt Konrad Henlein vezetésével, ami Csehszlovákián belül munkálkodott a feldaraboláson. A német követelések növekedése valamint az erőtlen, gyorsan összeállított csehszlovák kormány miatt zavargások törtek ki az országon belül.

Németország elérte, hogy egy négyhatalmi találkozót szervezhessen Münchenben, amin Hitler, Mussolini, Daladier és Chamberlain volt jelen. Ezen a találkozón – 1938 szeptember 30. - megállapodtak abban, hogy a Szudéta-vidéket Németországhoz csatolják. Hitler a Wilsoni pontokra hivatkozott, pontosabban a nemzetiségek összetartására. Az egyezség értelmében pedig Hitler engedélyezve megtámadhatta Csehszlovákiát.

Németország a Szudéta-vidék elfoglalása alatt 1938-ban több annexiót (egy ország teljes területe vagy egy adott részének a beolvasztása az anyaországba) is végrehajtott. 1939 márciusában Hitler a szlovák vezetőkkel tárgyalt, nekik adta a szlovákok által lakta területeket a maradék Csehszlovákiából. A második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták a felvidéki terület magyarok által lakott részét, közel 12 000 négyzetkilométert.

1939 március 15-én Hitler bevonult Prágába és a Cseh-Morva protektorátus német megszállás alá került. Néhány nappal később a litvániai Memel kikötőváros is német kézre került, ezzel egyértelművé vált, hogy a németek következő célpontja Lengyelország lett.

Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop 1893. április 30-án született Észak-Németországban, Weselben. Apja főhadnagy volt, ám nagynénje 1925-ben adoptálta, így vehette fel a Ribbentrop nevet. 1920. június 5-én feleségül vette a pezsgő gyáros Otto Henkell lányát, Anna Elisabeth Henkellt.

Sziasztok!:)

Egy kis magyarázattal tartozom nektek, ugyanis az utóbbi időben teljesen minimálisra csökkent a frissítésem. Erre ezer meg egy okot felsorolhatnék, de legyen elég annyi, hogy sajnos sok minden összejött most az életemben, amit nem igen tudtam kézben tartani, és ennek következtében teljesen felborult a napirendem, tehát tartalmat sem tudtam feltölteni. Plusz még a gépem is beszart :D. Reményeim szerint ez mielőbb rendeződni fog, úgyhogy új energiával vágok bele a folytatásba (remélhetőleg új kinézettel is érkezek nemsokára)! Köszönöm annak az 50-60 embernek, aki naponta látogatta a portált, nagyon hálás vagyok, hogy érdekel titeket is a téma!:) 

1938. november 9-10-én egy központilag megtervezett és irányított, zsidóellenes megmozdulás történt Németországban. A zavargások során több zsidót megöltek, üzleteiket kifosztották, felgyújtották, ablakaikat betörték. Nevét a betört üzletek ablakainak utcára szóródó maradványairól kapta.

Ifjúkora

Albert korai éveiben a matematika iránt érdeklődött, pályaválasztásában közrejátszott az is, hogy apja és nagyapja is sikeres építész volt. Karlsruhéban kezdte tanulmányait, majd Münchenbe került, végül 1925-ben Berlinbe, ahol Heinrich Tessenow asszisztense lett. Tessenow nem értett egyet a nemzetiszocialista nézeteket valló NSDAP párttal, viszont az ő biztatására látogatott el egy pártgyűlésre Speer 1930ban. Speer nem igazán érdeklődött a politika felől, viszont a Hitlerrel és Goebbelssel való találkozás megtette a hatását, és egy hét múlva csatlakozott a párthoz.